Az alábbiakban Don Felix Sardá y Salvany "A liberalizmus bűn." című 1884-ben Spanyolországban megjelent művéből (Első magyar kiadás: 1888) emelünk ki egy rövid fejezetet, amelyben a szerző a liberalizmus fennmaradásának okaira tekintettel legyőzésének lehetőségeit vizsgálja:
A leghathatósabb és legalkalmasabb óvszerek
a liberalizmus által megmételyezett nemzetek számára.
1. A jó katolikusoknak szervezkedése. Legyenek azok sokan vagy kevesen, szükséges, hogy egymást minden városban és községben ismerjék, egymással érintkezzenek és egyesüljenek. Szükséges továbbá, hogy minden városban és községben egy katolikusokból álló bizottság létezzék, amely a katolikus mozgalmat — akciót — vezeti. Ezen szervezkedés erőt és bátorságot önt a határozatlanokba és ingadozókba, ellensúlyozza a „mit fognak mondani" lohasztó hatását s a tömeg erejét kölcsönzi a magában véve gyönge egyednek. Ha nem vagytok többen, mint tizenketten, az sem baj, álljatok össze, alapítsatok egy katolikus ifjúsági, Sz. Vincze- vagy más egyletet. Lépjetek érintkezésbe a szomszéd város vagy talán a főváros hasonló egyletével, sorakozzatok és szoruljatok össze minden tájon, egyleteket egyletekkel csoportosítva, pajzsaitokat egymásra fektetve a római hadsereg védőfedeleként, ha kevesen vagytok is, győzhetetlenek lesztek. Ekként egyesülve fennen lobogtassátok az igaz és józan tan zászlaját, ne hímezzetek-hámozzatok, az ellenséggel ne alkudozzatok s vele semmiféle szövetségre ne lépjetek. Igen szép, rokonszenves és lovagias a megalkudni nem tudó bátor ember alakja, aki mint a szelek és hullámok által csapdosott szikla bármilyen ellenkezések között is rendíthetetlenül megállja helyét. Mindenekelőtt jó példára van szükség. Magaviseletetek mindenütt valóságos prédikáció legyen, s meglássátok, hogy csakhamar előbb tiszteletet, utóbb csodálatot s végre rokonszenvet fogtok magatok iránt ébreszteni. A párthívek nem fognak elmaradni. Óh, ha a jó katolikusok mind föl tudnák fogni ama dicső világi apostolságot, amelyet módjukban áll lakhelyükön gyakorolni! Plébánosukkal egyesülve, s vad szőlő módjára a plébánia falaiba kapaszkodva, mint az ős torony, minden szélvésszel és zivatarral dacolhatnának.
2.
A jó hírlapok. A jó újságok közül válasszátok a legjobbat, amely a titeket
környezők szükségleteinek s értelmi fokának megfelel. Ne elégedjetek meg azzal,
hogy e lapot magatok olvassátok, hanem adjátok másoknak is olvasni, s ahol
szükséges, magyarázzátok meg, legyen e lap a ti működésetek alapja, álljatok be
hozzá levelezőknek, szerezzetek neki előfizetőket, könnyítsétek meg, amennyire
lehet, a szegény szerkesztők rendkívül nehéz és fáradságos munkáját. Adjátok e
lapot a pályájukat kezdő fiatalembereknek, emeljétek ki előttük e lap irodalmi
előnyeit, szép és kellemes irányát, finom gúnyát, szóval érdekességét. A
fiatalember megízleli a mártást s utóbbi megízleli a vele leöntött húst is. íme
így szokott működni az ellenség, így kell működnünk nekünk is. A jó lap
korunkban valóságos életszükség. Bármit is beszéljenek hátrányairól, ezek
sohasem érik el előnyeit és a hasznot, amelyet eredményez. A jó lapokon kívül
pártolni és terjeszteni kell minden más hasonló jellegű irodalmi kiadványt,
úgymint alkalmi röpiratokat, nevezetesebb beszédeket, jelesebb pásztorleveleket
stb., stb.
3.
A katolikus iskola. Ha a tanító buzgó katolikus s megérdemli a bizalmat, úgy őt
minden lehető módon támogatni kell, — de ha nem jó katolikus, akkor egész
nyíltan azon kell lenni, hogy minden hitelét elveszítse. Az ilyen ember a
községnek valóságos ostora. Szükséges, hogy az ördögöt az emberek úgy ismerjék,
mint ördögöt — s ne bízzák reá oktalanul a legfőbb dolgot, a nevelést. Ha
valahol megtörténik, hogy iskolát iskola ellen, zászlót zászló ellen emelnek, a
lehetőség szerint szerzeteseket kell az iskolába hozni, s ha ez nem volna
lehetséges, a tanítást és nevelést csakis megbízható, buzgó világi
katolikusokra kell bízni.
A
tanításnak ingyenesnek, az iskolának mindenki számára reggel, délután, este
nyitva kell lennie. Ünnepnapokon ártatlan szórakozásokkal kell a gyermekeket az
iskolához édesgetni. Meg kell mondani a gyermekeknek, hogy a másik iskola,
amelyben az istentelen tanító tanít, a Sátán iskolája. Danton, a híres
forradalmár folytonosan azt hangoztatta: „Bátorság, mindig csak bátorság!"
A mi kiáltásunk mindig ez legyen: „Szabadság, nyíltság, világosság és mindig
csak világosság!" Ennél nincs alkalmasabb mód a pokoli árnyak elűzésére,
amelyek csakis a sötétségben képesek az embereket elcsábítani.
Angolul / in english: http://www.liberalismisasin.com/index.htm
Forrás: https://drive.google.com/file/d/0B72gAQfm2MFeWW8wNGgwUVR0MW8/edit