Az élet a hierarchiák műhelye. Csak a halál demokrata.
A valódi problémáknak nem megoldásuk van, hanem történelmük.
A művészet nem nevel senkit, kivéve a művészt.
Vulgáris szórakozás és vulgáris elfoglaltság ma már az egyetlen, ami miatt nem kell szabadkozni.
Ami a szellem tevékenységét elaltatja, és lassan arra csábítja őt, hogy automataként éljen, ami arra kényszeríti, hogy ne érezze az élet közvetlen ízét és értelmét, ami egy közönséges fogalmakból és ostoba szokásokból álló légvárba csalogatja, az a hétköznapi élet a maga szokványos berendezéseivel, mindennapi szükségleteivel, felületes ténykedéseivel, fiktív intenzitásával.
Márpedig az értelem, az igazi értelem elhomályosulása elõbb-utóbb erkölcsi, mi több, teológiai dimenzióba csap át.
A demokrata úgy védelmezi meggyõzõdését,
hogy kinyilvánítja: aki ellene van, az elmaradt a fejlõdésben.
Ami a szellem tevékenységét elaltatja, és lassan arra csábítja őt, hogy automataként éljen, ami arra kényszeríti, hogy ne érezze az élet közvetlen ízét és értelmét, ami egy közönséges fogalmakból és ostoba szokásokból álló légvárba csalogatja, az a hétköznapi élet a maga szokványos berendezéseivel, mindennapi szükségleteivel, felületes ténykedéseivel, fiktív intenzitásával.
Márpedig az értelem, az igazi értelem elhomályosulása elõbb-utóbb erkölcsi, mi több, teológiai dimenzióba csap át.
Reakciósnak lenni annyi, mint nem bizonyos megoldásokban hinni,
hanem élesen érzékelni a problémák összetettségét.
A reakciós nem hajlandó megerőszakolni a dolgok összeférhetetlenségeit,
mivel egyedül a valóságnak esküdött hűséget.
A reakciós – a felvilágosodással vitatkozva – nem az egyetemes elvek létezését tagadja,
hanem azt, hogy a felvilágosodás által hirdetett elvek ezek részei lennének.